DRÁMAI SZÜLETÉS
A tudomány mai álláspontja szerint a Hold a Föld testéből született. Valamikor egy Mars méretű égitest csapódott bolygónkba, ami óriási mennyiséget szakított ki annak testéből. A kirepülő törmelék Föld körüli pályára állt, majd összetapadva létrehozta a Holdat.
Ez a folyamat rengeteg hő felszabadulásával járt, így a Hold anyaga ezer Celsius-fokosra melegedett és megolvadt. A könnyű vegyületek – például a gázok vagy a víz – elpárologtak, elillantak a Holdról. A víz azonban valahogy visszacsempészte magát. Ma is megtalálható égi kísérőnk felszínén.
ÜSTÖKÖSÖK MINT LAJTOS KOCSIK
A Holdat később hatalmas meteorbecsapódások érték, amelyek tovább szárították felszínét, hiszen a becsapódás óriási forróságot okoz. Ám a meteorok között számos üstökösmag is volt, amely viszont vízben igencsak gazdag égitest. Vajon a becsapódás okozta hőségben teljesen elpárolgott a víz?
A számítások szerint összesen tízmilliárd köbméter vizet juttattak az üstökösök a Holdra – ez annyi, mint a Balatonban található vízmennyiség ötszöröse. A Hold Nap által megvilágított részén víznek semmi nyoma, azonban agyafúrt tudósok már régebben fölvetették, hogy a Hold déli pólusánál, a sűrű krátermezőkben lehetnek olyan mély kráterek, melyekbe sohasem süt be a Nap. Ezeken a helyeken évmilliárdok óta –160 Celsius-fok alatt van a hőmérséklet, vagyis ott a vízjeget nem párologtatja el a napsugárzás.

A Hold déli pólusánál sok kráterbe soha nem süt be a nap.